Ingatlan lakás Brutális lakásár-növekedés jöhetne, ha a sok tini elhagyná a "mamahotelt"!

Nemcsak hazánkban, hanem egész Európában is egyre gyakoribb jelenség, hogy a szülői ház elhagyása évekkel későbbre tolódik a fiatalok körében. Korábban a felnőtté válás egyik alappillére volt, hogy a fiatal felnőttek minél hamarabb elköltözve otthonról elkezdjék a saját életüket, most azonban pont egy ellentétes folyamatnak lehetünk tanúi. Költséghatékonysági, vagy akár kényelmi okokból a huszonévesek döntő többsége szívesebben választja az úgynevezett "mamahotelt". Ha azonban ez a jelenség nem lenne és a több százezer jelenleg otthon lakó fiatal elindulna lakást keresni, durva lakásár-növekedés és őrült lakáshiány alakulhatna ki.


Sokan hiába igénylik az önállóságot, a megélhetési költségek jelentős problémát jelenthetnek főleg a munkavállalás első éveiben, ezért is lehet logikus döntés, hogy amíg lehet a szülői házban maradjanak. A saját élet elkezdésekor az egyik legnagyobb "költségsokkot" egy lakás bérlése vagy vásárlása jelenti, főleg azokban az években, amikor az ingatlanárak folyamatosan növekednek, hasonlóan a bérleti díjakhoz.

De vajon milyen hatással lenne az ingatlanpiacra, ha a mostani szülőházban élő huszonévesek hirtelen kiköltöznének és újlakás-keresésbe kezdenének? Természetesen meglódulnának a lakásárak és bérleti díjak, ám az esetleges árnövekedés mértéke nyilván több tényező mellett attól is függne, hogy pontosan mennyivel nőne a kereslet, vagyis az újként piacra lépő lakáskereső fiatalok, avagy fiatal párok számától.

Hol a legnépszerűbb a "mamahotel"?

Ahhoz, hogy láthassuk mekkora keresleti sokkot jelentene a jelenleg otthon élők kiköltözése, az összes 16-29 év közötti fiatalhoz viszonyítjuk azokat, akik még a szülőkkel egy háztartásban élnek. Az Eurostat elemzésében szereplő, 28 európai ország átlaga alapján ez a korcsoport, vagyis az 1984-1997 között születettek 66,2 százaléka lakott még a szüleivel 2014-ben, legalábbis a hivatalos statisztikai adatok alapján. De persze sejthetjük, hogy sokan bár technikailag külön laknak, hivatalosan még mindig a szülői fészekben vannak regisztrálva. Az azonban tény, hogy sok tíz és százezer magyar fiatal valóban a szüleivel él. Ezen belül a fiatal férfiak több, mint 71 százaléka, míg a fiatal nők 60 százaléka lakott otthon, ami jelentős különbségnek számít a nemek között. A legnagyobb nemek közötti eltérés Bulgáriában és Romániában volt megfigyelhető, itt mintegy 20 százalékponttal volt több a szüleikkel élő fiatal férfiak aránya, míg a nemek közötti egyenlőséget hirdető északi országok közül Svédországban mérték a legkisebb különbséget (5,8 százalékpont).

A fiatalabb férfiak körében Horvátország és Málta az az ország, ahol a legkevesebben, a korcsoport mintegy 10 százaléka lakik a szüleitől külön, míg szintén Málta, Olaszország és a szomszédos Szlovákia az, ahol csupán 13 százalék körül van az önálló életet kezdett nők aránya. A délebben fekvő országokban nem meglepőek ezek az alacsony arányszámok. Jellemző az olyan családszerkezeti modell ezekben az országokban, ahol az egész család, akár több generáció is együtt él. 

Na de mi a helyzet Magyarországgal?

Hazánkban is viszonylag magas a szüleivel lakó 30 év alattiak aránya, a nők esetében 68, míg a férfiaknál ez 83 százalékot jelent a statisztikában. A 16-29 év közötti fiatalok a magyar lakosság, mintegy 17 százalékát tették ki 2014-ben, ez összesen 1,685 millió embert jelentett a KSH adatbázisa szerint. Az arányszámok tükrében, ebből a korcsoportból közel 1,3 millió fő élt a szüleivel Magyarországon, vagyis ennyivel magasabb lehetne elvben a kereslet a lakáspiacon, ha ők egyenként új otthont keresnének akár vásárlásra akár bérlésre. Ez pedig érdekes helyzetet teremtene, de ez persze csak fikció.

Valamivel reálisabb képet mutathat a magyarországi helyzetről, ha a 25-29 éves korosztályt vesszük alapul, hiszen fiatalabb korban, főleg a középiskolai tanulmányok alatt csak ritka esetben fordul elő, hogy elköltöznek otthonról a fiatalok. Ebben a korcsoportban 57,4 százalékuk lakott otthon 2014-ben, vagyis a 610 ezer főből, mintegy 350 ezer ember.

Természetesen ez a szám több torzítást is tartalmaz. Sok esetben a fiatalok már külön élnek családjuktól, azonban a bejelentett lakcímüket nem változtatják meg. Lehetséges a "félmegoldás" is, amikor bár új lakásban élnek a fiatalok, hazajárnak a szülőkhöz hétvégenként mosni, ebédelni vagy akármilyen más szülői támogatásért. Többen vannak olyanok is, akik már nem is Magyarországon dolgoznak, de hazai címüknek a szülőkét adják meg, így az adatokból számított 350 ezer fő egy jócskán felülbecsült értéknek tűnhet.

Nem szabad azonban megfeledkezni arról, ha valamilyen külső hatás eredményeként csupán pár százalékponttal nőne a jelenleg otthon lakó huszonévesek száma, az is több tízezer főt jelentene. Természetesen a lakáspiacon ennek csak egy részével nőne a kereslet, az összeköltözések, családalapítások, illetve a fent említett adathibák miatt, azonban így is meredek áremelkedési hatással kerülhetnénk szembe. 

Mitől nőhetnek még az árak?

Az egyik legalapvetőbb piaci mechanizmus, ami növelheti egy termék árát az a kereslet növekedése, nincs ez másként az ingatlanpiacon sem. Az árak minden bizonnyal elszállnának, és egyfajta kínálati válság alakulna ki, ha mindenki, aki eddig csak pénzügyi okokból élt otthon, most elköltözne. Hasonló árnövekedést generál a jövedelmek növekedése, vagy a munkanélküliség csökkenése is. Ezeken felül az összes olyan állami támogatás, ami bátorítja a lakásvásárlást, egyre több keresletet és így növekvő árakat eredményez. Az alacsony kamatú banki hitelek is ugyanezt a hatást váltják ki, növelik azok arányát, akik ingatlanvásárlásra határozzák el magukat. Összefoglalva tehát a lakások árnövekedését generálja: 

  • közvetlen keresletnövekedés (szülőktől elköltözők)
  • jövedelmek növekedése
  • munkanélküliség csökkenése
  • lakásvásárlást ösztönző állami támogatások
  • alacsony kamatú lakáshitelek

Mindezek mellett a kínálat folyamatos bővülése nem engedi elszállni az ingatlanárakat, így van ellenerő az előbb felsorolt piaci hatásokkal szemben. Továbbá minden olyan tényező, ami a visszaveti a keresletet, lassítja az ingatlanárak növekedését, legyen szó megváltozott vásárlói igényekről, például, hogy az eddiginél többen költöznek egy lakásba, vagy akár egy kormányzati döntésről, például a több kollégiumi hely létesítéséről. 




Facebook
Google+