napenergia

Tovább csökken a megújuló energia ára, ami gyorsíthatja a tiszta energiaellátásra történő átállást - közölte a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA). A fotovoltaikus napenergiából és szárazföldi szélenergiából előállított villamos energia átlagos költsége globálisan 13 százalékkal csökkent 2018-ban 2017-hez képest. A szervezet szerint a két technológiai költsége várhatóan a következő évtizedben is tovább mérséklődik majd.


2019. május 30. 16:59

Az IRENA azt is hangsúlyozza, a 2020-ban üzembe álló szárazföldi szélerőművek több mint háromnegyede és az új naperőművek négyötöde már várhatóan olcsóbban fog áramot termelni, mint a legolcsóbb új szén-, olaj- vagy földgáz-tüzelésű erőművek. Mindezt ráadásul pénzügyi támogatás nélkül tudják majd teljesíteni.


A megújuló alapú villamosenergia-termelés költségcsökkentése a korábbi várakozásokban foglaltaknál is gyorsabb: míg az IRENA 2018 elején még azt várta, a globálisan súlyozott átlagköltség 5 cent lesz a szél- és 5,5 cent a napenergia tekintetében kilowattóránként 2020-ban, addig a friss jelentés szerint előbbi 4,5, utóbbi pedig kevesebb mint 5 cent lesz. Miután átlagos költségekről van szó, a 3-4 cent/kWh-s ár is elérhető bizonyos, kedvező adottságú és szabályozási környezetű régiókban. 


A versenyképes árú megújuló alapú villamosenergia-termelés az energiaátmenet gerincét képezi és kulcsfontosságú a Párizsi Klímaegyezmény keretében vállalt klímacélok teljesítése tekintetében is - húzza alá az IRENA. Míg azonban a megújulók aránya az újonnan telepített áramtermelő kapacitások esetében már meghaladja az 50 százalékot, addig az egyebek mellett a hűtés-fűtést és a szállítás-közlekedést is magába foglaló teljes energiamixben a jelenleginél hatszor gyorsabb bővülésre van szükség az IRENA szerint a klímacél elérése érdekében.

A szervezet saját elemzései alapján úgy véli, a klímaváltozás még elfogadható szinten történő korlátozása érdekében az energiatermeléssel és -fogyasztással összefüggő szén-dioxid-kibocsátást a jelenlegihez képest 70 százalékkal kellene mérsékelni 2050-ig a jelenlegi szinthez képest. Ennek 60 százaléka valósulhat meg az áramtermelés dekarbonizációjával; 75 százaléka, ha a fűtés-hűtésben és a szállítás-közlekedésben is megvalósul a tiszta átmenet; amennyiben pedig az energiahatékonyság javítását szolgáló erőfeszítéseket is fokozzák, úgy a cél 90 százalékosan valósítható meg.


Az ENSZ szakmai testületének legutóbbi jelentése szerint ugyanakkor a Párizsi Klímaegyezményben vállalt cél teljesítésére csak akkor van esély, ha a század közepéig gyakorlatilag nullára csökken az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás. A Párizsi Klímaegyezmény keretében a világ országai 2016-ban vállalták, hogy megteszik az annak érdekében szükséges lépéseket, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése az évszázad végéig legfeljebb 2, de inkább csak 1,5 Celsius-fok legyen az iparosodás előtti szinthez (1750) képest. Értékelések szerint azonban az országok közel sem tesznek meg mindent vállalásaik teljesítése érdekében, ráadásul a globális átlaghőmérséklet már jelenleg is közel 1 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet, egyre gyakoribb vélemények szerint azonban az is kétséges, hogy a klímaegyezményben vállaltak betartása elegendő lenne-e a cél eléréséhez.