szerződés

A haszonkölcsön kifejezést a hétköznapi szóhasználatban  ritkábban hallhatjuk. Ennek ellenére az ilyen ügyletek sokkal gyakrabban  fordulnak elő a mindennapokban, mint azt gondolnánk. Ezért érdemes  megismerkedni az alapvető szabályaival. Mit kell tudni a haszonkölcsön  szerződésről?


A szerződés célja

A haszonkölcsön lényege, hogy a kölcsönadó valamely dolog időleges használatát a kölcsönbe vevőnek ingyenesen átengedi. Haszonkölcsönbe adni tehát valamely ingó dolgot vagy ingatlant lehet.

Haszonkölcsön szerződést  nem csak írásban lehet kötni, hanem e szerződés szóban vagy akár ráutaló magatartással  is létrejöhet. A hétköznapokban ezt sokszor egyszerűen csak „kölcsön”-nek szoktuk nevezni, például ha valaki kölcsönadja a gépkocsiját egy ismerősének. Jogi szempontból ez azért nem kölcsönszerződés, mert a kölcsön csak pénzösszegre vonatkozhat és nem más tárgyakra.

Haszonkölcsönbe bármely olyan dolog adható, amely rendeltetésszerű használatra alkalmas, azaz a használat következtében nem semmisül meg, vagy nem csökken aránytalanul az értéke. Ez azért fontos, mert a szerződés lejártakor a dolgot vissza kell adni a kölcsönadónak. Ingatlant is lehet haszonkölcsönbe adni, azonban ingatlan esetén leggyakrabban szívességi használatról szoktunk beszélni, amikor valaki ingyenesen megengedi másnak (pl. családtagnak, ismerősnek), hogy az ingatlanát használja. Az ingatlan szívességi használata lényegileg a haszonkölcsönnel azonos, a haszonkölcsön szabályait kell rá alkalmazni.

A haszonkölcsönbe adott dolgot a kölcsönvevő rendeltetésszerűen használhatja, és a használat során be kell tartania a szerződésbe foglalt esetleges további rendelkezéseket. Ha a kölcsönzött dolog hasznot hoz, a haszon a kölcsönadót illeti meg. A dolgot főszabály szerint csak a kölcsönvevő használhatja. A használatot csak a kölcsönadó hozzájárulásával engedheti át harmadik személynek. Ha a dolgot hozzájárulás nélkül másnak átengedi, a kölcsönvevő a dolgot ért azon károkért is felel, amelyek e nélkül nem következtek volna be.


Haszonkölcsön, kölcsönszerződés, bérlet

A haszonkölcsön szerződés egyrészt a kölcsönszerződéssel, másrészt a bérleti szerződéssel rokon, azonban vannak lényeges különbségek.

Kölcsönszerződésben csak pénzösszeg kölcsönadásáról lehet szó, míg haszonkölcsön esetén valamely ingó vagy ingatlan átadására kerül sor.

A haszonkölcsön mindig ingyenes, azaz a kölcsönvevő nem fizet ellenértéket a használatért, hanem csak a dolog fenntartásának költségei terhelik. A kölcsönszerződés esetén a kölcsönadó rendszerint kamatot fizet az átadott összeg után.

A bérleti szerződéssel szemben a legfontosabb különbség szintén az ingyenességben van. A bérbeadás mindig bérleti díj ellenében történik, szemben az ellenszolgáltatás nélküli haszonkölcsönbe adással. 

 

A szerződés megszűnése

A szerződés szólhat határozatlan időre vagy határozott időre, például valamely előre meghatározott időpontig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig.

A kölcsönbevevő úgy szüntetheti meg legegyszerűbben a szerződést, ha a kölcsönkapott dolgot visszaadja. A visszaadással a szerződés megszűnik. A kölcsönadó a dolog visszavételét alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.

A kölcsönadó felmondással szüntetheti meg a haszonkölcsönt. Ha a szerződés határozatlan időre szól, akkor 15 napra és indokolás nélkül bármikor felmondható. Egyéb esetben a kölcsönadó akkor mondhat fel, ha:

a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált,

a kölcsönvevő a dolgot rongálja, nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy egyébként fennáll a veszély, hogy nem fogja épségben visszaadni,

a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott,

a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.

Automatikusan megszűnik a haszonkölcsön szerződés, ha a kölcsönvevő meghal. A kölcsönvevő örökösére tehát nem száll át a szerződés. A kölcsönadó halála viszont nem szünteti meg a szerződést. Ilyenkor a kölcsönadó örökösének van joga felmondással élni. Az örökös akkor is élhet felmondással, ha arra egyébként a kölcsönadónak nem lenne joga.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu