örökség

Az öröklési joggal  kapcsolatban az egyik legközismertebb kifejezés a kitagadás. A kitagadást  mindenki úgy ismeri, mint amellyel az örökhagyó meg tudja akadályozni az általa  nem kívánt családtag öröklését. Azonban az érintettek sokszor nem tudják, hogy  mit takar pontosan a kitagadás. Milyen okai lehetnek? Hogyan lehet  valakit kitagadni az örökségből?


Kitagadás vagy kizárás? Melyik mit jelent?

Meghatározott feltételek fennállása esetén az örökhagyó nemcsak megfoszthatja örökösét az öröklés lehetőségétől, hanem e személy kötelesrész iránti igényét is kizárhatja. Az ilyen örökhagyói rendelkezést nevezzük kitagadásnak. A kitagadást meg is kell indokolnia az örökhagyónak.

A kitagadást meg kell különböztetni a törvényes öröklésből való kizárástól. Az örökhagyó a törvényes örökösét indoklás nélkül is kizárhatja az öröklésből. A kitagadással szemben a kizárt örökös továbbra is igényt tarthat a kötelesrészre.

A kizárás történhet úgy, hogy az örökhagyó végrendeletében:

kifejezetten nyilatkozik törvényes örököse kizárásáról, vagy

más személyt nevez örökösének.


Mely okok alapozhatják meg a  kitagadást?

A Polgári Törvénykönyv (rövidítve Ptk.) meghatározza azokat az okokat, amelyekre hivatkozva az örökhagyó kitagadással élhet.

Az örökhagyó kitagadhatja azt, aki a törvény alapján az öröklésre érdemtelen lenne. Az érdemtelenséghez  vezető okokat szintén a Ptk. határozza meg. Így például érdemtelen az öröklésre, aki az örökhagyó életére tört. Szintén érdemtelen – ezért ki is tagadható – aki az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását szándékosan megakadályozta vagy ezt megkísérelte.

Kitagadható az a személy is, aki az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, vagy az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el. Kitagadás alapjául szolgálhat az is, ha a kitagadott személyt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, feltéve, ha a büntetését még nem töltötte ki.

Az örökhagyó kitagadhatja azt, aki törvényi kötelezettsége alapján köteles lett volna őt eltartani, de e kötelezettségét súlyosan megsértette. Ilyen tartási kötelezettség nem csak a szülőt terhelheti a gyermekével szemben. Törvényben meghatározott esetekben más egyenesági rokonokat is terheli a tartás egymással szemben.

Az előbbieknél szubjektívebben mérlegelhető indoka lehet a kitagadásnak, ha a kitagadott személy erkölcstelen életmódot folytat.

Az örökhagyó kitagadhatja ezen kívül azt a személyt is, aki a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá. Erre példa lehet, ha a beteg, gondozásra szoruló szülőjének a gyermeke nem nyújt segítséget.

Kitagadható az a nagykorú leszármazó (gyermek, unoka), aki az örökhagyóval szemben durva hálátlanságot tanúsít. Például, ha a nagykorú gyermek ok nélkül teljesen elzárkózik a szülőjétől, aki a szülői kötelezettségeinek mindig eleget tett, gyermekét megfelelően nevelte, támogatta.

A szülőjét abban az esetben is kitagadhatja az örökhagyó, ha a szülő vele szemben olyan magatartást tanúsított, ami a szülői felügyeleti jogának megszüntetésére is okot adott volna. Ilyen eset például, ha a szülő a gyermekének testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette.

Az örökhagyó a házastársát kitagadhatja a házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt is. Mivel a törvény előírja, hogy a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, ezért például a házastársi hűtlenség súlyosabb esetei is megalapozhatják a kitagadást.


Miként lehet az örököst kitagadni?

Az örökhagyó végintézkedésében tagadhatja ki az örökösét. A végintézkedésnek kifejezetten tartalmaznia kell, hogy az örökhagyó milyen okból tagadja ki az érintett személyt. Ha az ok megjelölése elmarad, akkor a kitagadás nem lesz érvényes.

Fontos, hogy a kitagadás csak az abban megjelölt személyre terjed ki, azokra automatikusan nem, akik az ő kiesése esetén örökölnek. Ezért, ha valaki azt kívánja, hogy a kitagadott személy gyermekei se kaphassanak kötelesrészt, akkor őket is külön, érvényesen ki kell tagadnia. Ennek hiányában legfeljebb csak a kizárás jogával élhet az örökhagyó, amivel bár az örökségtől megfosztja őket, de a kötelesrésztől nem.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest