adásvételi szerződés
Szerződés megszüntetés esetén a  legtöbben arra gondolnak, hogy valamilyen szerződésszegés miatt kerül sor erre  a lépésre. Azonban egy szerződés  megszüntetésére nem csak abból az okból kerülhet sor, hogy valamely  szerződő fél a szerződést nem teljesíti vagy nem a szerződésnek megfelelően  teljesít. Az egyes szerződések jelentősen különbözhetnek abból a szempontból  is, hogy milyen módon lehet megszüntetni azokat.  



Szerződés megszüntetés elállással vagy  felmondással?

A szerződés megszüntetés leggyakoribb módja a szerződés egyoldalú megszüntetése. Egyoldalú megszüntetésről akkor beszélünk, amikor az egyik szerződő fél nyilatkozatával szűnik meg a szerződés. Ilyen esetben a megszüntetéshez nincs szükség arra, hogy a másik fél elfogadja a megszüntető nyilatkozatot, azaz hozzájáruljon a megszüntetéshez. Elegendő, ha a nyilatkozatot közlik vele.

Az egyoldalú szerződés megszüntetés történhet:

  • elállással vagy
  • felmondással.

E két fogalmat szinte mindenki hallotta már, de nagyon sokan összekeverik, pedig nem azonos a jelenésük.

A felmondás legfontosabb jellemzője, hogy a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. Ebből következik, hogy a felek a szerződéses kötelezettségeik alól csak a szerződés megszüntetését követő időszakra mentesülnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy felmondás esetén a szerződő feleknek a megszűnés előtti időszakra vonatkozóan el kell számolniuk egymással. Ha például valamelyik fél a felmondás előtt – akár részben - már teljesítette az általa vállalt kötelezettséget, de a másik fél az ellenszolgáltatását (pl. ellenérték megfizetését) még nem teljesítette, akkor az elszámolás keretében az ellenszolgáltatást, illetve annak arányos részét is teljesíteni kell.

Szemben a felmondással, az elállás a szerződést nem csak a jövőre nézve, hanem a megkötésének időpontjára visszaható módon szünteti meg. Elállás esetén a feleknek nem csupán annyi a dolguk, hogy elszámolnak a már teljesített szolgáltatásokkal. A megkötés idejére visszaható megszüntetésre tekintettel, elállás esetén a már teljesített szolgáltatásokat vissza kell adni. Vagyis a szerződéskötést megelőző állapotot kell helyreállítani. Például adásvétel esetén a vevő visszaadja a vásárolt dolgot, az eladó visszaadja a vételárat.


Mikor lehet felmondani és mikor lehet  elállni a szerződéstől?

Felmerül a kérdés, hogy a felek mikor alkalmazhatják a felmondást, és mikor állhatnak el a szerződéstől. Erre általános érvényű, minden szerződésre, bármely feltételek között érvényes válasz nem adható.

Azt lehet mondani, hogy elsődlegesen az adott szerződéstípustól, a szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől függ, hogy egyoldalúan megszüntethető-e a szerződés, és ha igen, milyen módon. Azonban nem csupán a jogszabályi rendelkezéseket kell megnézni. Mindig figyelni kell a konkrét szerződés tartalmára és a tényleges helyzetre is, mivel sok esetben az egyoldalú megszüntetés feltételekhez kötött. Mindenképpen meg kell vizsgálni az adott szerződést, ugyanis a szerződések joga főszabályként megengedi a törvénytől való eltérést. Így lehetséges, hogy a felek felmondási/elállási jogot biztosítsanak a szerződésben olyan esetben is, amikor jogszabály esetén nem illetné meg a felet.


Felmondás

Általánosságban elmondható, hogy csak felmondással szüntethető meg az olyan szerződés, amely az időmúlás folytán visszafordíthatatlan, azaz eleve nem kerülhet sor az eredeti állapot helyreállítására.

Szintén csak a felmondás szabályait lehet alkalmazni, ha a szerződés már teljesült vagy részben teljesült, és a teljesített szolgáltatás visszaadása már nem lehetséges.

Jogszabályon alapuló felmondási jog áll fenn például megbízási szerződés esetén, határozatlan idejű bérleti szerződésnél, valamint az olyan szerződéseknél, amelyek határozatlan időre jöttek létre és tartós jogviszonyt hoznak létre a felek között.


Elállás

A szerződéstől való elállás joga a felmondási joghoz képest ritkább.

Jogszabályon alapuló elállási jog áll fenn például a másik fél szerződésszegése esetén, beleértve a késedelmes és hibás teljesítést is.

A megrendelő elállhat a vállalkozási szerződéstől, mielőtt a vállalkozó a teljesítést megkezdte (a teljesítés megkezdése után pedig felmondhat).

Sokak számára ismert a távollévők között kötött szerződések (pl. interneten rendelt termékek) esetén a fogyasztót megillető 14 napon belüli elállási  jog.


Szerződés megszüntetés közös megegyezéssel

A szerződések megszüntethetők a szerződő felek közös akaratával is. Ilyen esetben a felek közötti megállapodással szűnik meg a szerződés. Közös megegyezés útján való megszüntetés esetén alapvetően a felek határozzák meg azt is, hogy a szerződést a jövőre nézve vagy a megkötésre visszamenőlegesen szeretnék megszüntetni.

Közös megegyezéssel sem lehet felbontani (azaz a megkötésre visszamenően megszüntetni) a szerződést, ha a szerződéskötést megelőző eredeti állapot nem állítható helyre. Ebben az esetben csak a jövőre nézve történő megszüntetésnek van helye.


Szerződés megszüntetés bíróság által

A szerződés megszüntetésére sor kerülhet bíróság által is, amennyiben a szerződésre vonatkozó jogi szabályozás a bíróság általi megszüntetést lehetővé teszi. Ilyen esetben a felek valamelyikének kell a bírósághoz fordulnia és peres úton kérnie a szerződés megszüntetését. Erre példa a tartási szerződés bírósági megszüntetése.

Amennyiben a bíróság szünteti meg a szerződést, akkor rendszerint az ítéletben rendelkezik a teljesített szolgáltatásokkal való elszámolásról is.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest