jogi kérdések

Gyakori eset, hogy valamilyen  ügyben nem személyesen az érintett személy jár el, hanem képviselője útján intézi az ügyet. Előfordulhat azonban, hogy valaki túllépi a képviseleti jogát, vagy úgy jár el más képviseletében, hogy erre nem volt joga. Ebben az esetben  felmerül a kérdés, hogy mi lesz a sorsa az álképviselő által tett  nyilatkozatoknak? Mit értünk álképviselet alatt?

 


A képviseletről

Jogi értelemben akkor beszélünk képviseletről, ha valamely jogi szempontból jelentős nyilatkozatot vagy cselekményt az érintett személy helyett egy másik személy tesz meg.

A képviselet alapulhat meghatalmazáson. A meghatalmazás a meghatalmazó olyan nyilatkozata, amelyben a meghatalmazottat feljogosítja a képviseletére. A meghatalmazás szólhat:

meghatározott nyilatkozat megtételére,

cselekmény elvégzésére,

meghatározott ügyben, ügycsoportban való képviseletre,

a meghatalmazó általános képviseletére.

Képviseleti jogot létrehozhat jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat is. Jogszabály által létrehozott képviselet például a kiskorú személy törvényes képviselete a szülő által. Bírósági határozaton alapul például a bíróság által kirendelt ügygondok általi képviselet olyan személy esetén, aki saját ügyében eljárni nem képes.

A különböző szervezeteknek, társaságoknak is szükségük van képviseletre, mivel képviselő nélkül nem tudnak szerződést kötni vagy más nyilatkozatot tenni. Ilyen esetben a képviseleti jog a létesítő okiraton alapul, mint például gazdasági társaságok esetén a vezető tisztségviselő képviseleti joga.


Mi az álképviselet?

Álképviseletről két esetben lehet szó.

Az egyik eset, amikor valaki anélkül jár el más nevében és tesz nyilatkozatot, hogy képviseleti joga lenne. Ebben ez esetben tehát sem meghatalmazás, sem jogszabály alapján vagy más alapon nem rendelkezik képviseleti joggal az álképviselő.

Az álképviselet másik esete, amikor az álképviselő rendelkezik ugyan képviseleti joggal, de a képviseleti jogának korlátait túllépve tesz meg valamilyen nyilatkozatot. Például, ha a képviselő arra rendelkezik meghatalmazással, hogy tárgyalásokat folytasson, de arra már nem, hogy a szerződést a meghatalmazó nevében megkösse, azonban a meghatalmazó nevében mégis szerződést köt.


Mindig  hátrányos az álképviselet?

Az álképviselet nem szükségszerűen hátrányos arra nézve, akinek a nevében az álképviselő eljárt. Lehetséges, hogy az álképviselő által megtett nyilatkozatot a képviselt maga is megtette volna. Ezért az álképviselő nyilatkozatát az, akinek a nevében eljárt utólag jóváhagyhatja.

Az álképviselet során tett nyilatkozat jogi sorsa a jóváhagyás megadásától függ. Ha a képviselt személy az álképviselő nyilatkozatát jóváhagyja, akkor a nyilatkozat úgy kell tekinteni, mintha az álképviselő a nyilatkozat megtételekor képviseleti joggal rendelkezett volna. Így a jóváhagyott nyilatkozat alkalmas lesz arra, hogy kiváltsa a célzott jogi hatást. Például, ha a szerződést kötő álképviselő nyilatkozatát a képviselt fél jóváhagyja, akkor a szerződés létrejön a képviselt személy és a szerződést aláíró harmadik személy között. 


Az álképviselő felelőssége

Amennyiben az álképviselő nyilatkozatát a képviselt személy nem hagyja jóvá, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha a nyilatkozat létre sem jött volna. Ebben az esetben nyilvánvalóan nem fűződhet semmilyen jogi hatás az álképviselő eljárásához.

Előfordulhat, hogy az álképviselő a jóvá nem hagyott nyilatkozatának megtételével kárt okoz egy harmadik személynek, tipikusan annak, aki felé e nyilatkozatot megtette (pl. aki a szerződést vele megkötötte). A harmadik személynek okozott károkat ilyen esetben az álképviselő köteles megtéríteni.

Az álképviselő kártérítési kötelezettségének mértéke attól függ, hogy jóhiszemű vagy rosszhiszemű volt-e. Az álképviselő akkor rosszhiszemű, ha tudott vagy az általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna arról, hogy nem rendelkezik képviseleti joggal vagy a képviseleti joga korlátozott.

Ha az álképviselő jóhiszemű volt, csak azokat a károkat köteles megtéríteni, amelyek a nyilatkozat megtételével kapcsolatosan érték a harmadik személyt. Ebben a körben kell megtéríteni például azokat a költségeket, amelyek a harmadik személynél a szerződéskötéssel kapcsolatban felmerültek.

A rosszhiszemű álképviselő viszont a harmadik személyt ért teljes kárt köteles megtéríteni, nem csupán a nyilatkozat megtételével kapcsolatos károkat. Például álképviselőként kötött és jóvá nem hagyott szerződés esetén köteles megtéríteni a másik szerződő félnél felmerült azon károkat, amelyek e személyt a szerződés teljesítésének elmaradása miatt érték, beleértve az elmaradt hasznot is.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 


A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest