Magyar
Mi a szerencseszerződés? Amikor szerződést kötünk, akkor az esetek döntő többségében már a szerződéskötéskor tudjuk, hogy pontosan milyen kötelezettségeink és jogainak vannak. Azt is tudjuk, hogy az adott és kapott szolgáltatásoknak mennyi az értéke. Vannak azonban olyan szerződések, amelyek esetében a szerződés egyes lényeges elemei bizonytalan feltételtől vagy eseménytől függnek. Az ilyen a szerződéseket gyakran nevezik szerencseszerződéseknek. Milyen szerencseszerződések vannak? Mit kell tudni a szerencseszerződésekről?
Mit értünk szerencseszerződés alatt?
Szerencseszerződésnek rendszerint az olyan szerződéseket nevezzük, melyekben valamely lényeges szerződési elem olyan bizonytalan eseménytől, feltételtől függ, amelyre a feleknek nincs ráhatásuk. Innen a szerencsére utaló elnevezés, mivel e feltételek bekövetkezése, a bekövetkezés ideje, adott esetben még az esemény tartalma is bizonytalan. Ezért nem szerencseszerződés például a határozatlan időre kötött bérlet. Bár az ilyen bérleti szerződést nem határozott időre kötötték, de a felek saját döntésük alapján felmondhatják azt.
A szerencse elem gyakran a szerződésben foglalt szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének bizonytalanságában van. A szerencse elem megjelenhet például magában a szerződésben vállalt szolgáltatás tárgyában is, tehát magának a szolgáltatásnak a létrejötte is lehet bizonytalan.
A szerencseszerződés legtipikusabb következménye, hogy maga a szerencse elem rendszerint nem támadható benne. Például, ha a szerencseszerződésben bizonytalan a szolgáltatás vagy az ellenszolgáltatás értéke, akkor az ilyen szerződés nem támadható a szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékének feltűnő aránytalansága miatt. Ugyanis a szerződés szerencse jellegéből következik, hogy a szerződő felek tisztában voltak azzal, hogy értékaránytalanság létrejöhet.
Tartási, életjáradéki és öröklési szerződések: ezek is szerencseszerződések?
Legtipikusabb szerencseszerződésként a tartási és életjáradéki szerződéseket, valamint az öröklési szerződést szokták említeni.
A tartási szerződés alapján az eltartó fél azt vállalja, hogy az eltartottat haláláig ellenérték fejében eltartja. A tartási kötelezettséghez tartozik mindaz, amire az eltartott körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátásához és gondozásához szükség van. Így rendszerint ide tartozik például az élelmezés, a lakhatás biztosítása, a takarítás, az eltartott ruházattal való ellátása, betegség esetén ápolása, és az eltartott illő eltemettetése. Az eltartott a tartásért a szerződésben foglalt ellenértéket adja, amely nagyon gyakran ingatlan, de lehet más értékes ingóság, pénz vagy akár átruházható jog is.
Az életjáradéki szerződés abban különbözik a tartási szerződéstől, hogy a kötelezett nem tartást nyújt a vele szerződőnek, hanem rendszeresen – általában havonta – életjáradékot fizet. Az életjáradék szinte mindig pénzösszeg, de nem kizárt más helyettesíthető dolog visszatérő átadása sem.
Az öröklési szerződésben az örökhagyóval szerződő fél szintén tartási vagy életjáradék fizetési kötelezettséget vállal. Ennek ellenében az örökhagyó pedig azt vállalja, hogy a vele szerződőt örökösévé teszi, akár az egész vagyona, akár annak egy része tekintetében.
E szerződések szerencse eleme abban rejlik, hogy nem lehet előre tudni, hogy a tartást vagy életjáradékot meddig kell teljesíteni. Így bizonytalan, hogy a jogosult halálig a nyújtott szolgáltatás fedezi-e az ellenértéket, például az eltartóra átruházott ingatlan értékét. Azonban a szerencse jellegből eredően nem támadható meg e szerződés értékaránytalanság miatt. Nem támadható meg például azon az alapon, hogy az eltartott 5 éven belül elhunyt, és az addig nyújtott tartás értéke nem arányos az ellenszolgáltatásként kapott ingatlan értékével.
Egyéb szerencseszerződések
A tartási, életjáradéki és öröklési szerződések mellett előfordulnak más szerencse elemet tartalmazó szerződések is.
Ide sorolható például, ha valaki egy jövőbeli követelését ruházza át másra, azaz jövőbeli követelést engedményez. Ebben az esetben szerencse elem lehet, ha a követelés létrejötte vagy annak összege bizonytalan.
Szerencseszerződésnek tekinthetők egyes spekulációs és tőzsdei ügyletek is.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.
