Magyar
Régóta tartó vita, hogy az évente átadott új lakások száma elegendő-e ahhoz, hogy hosszú távon biztosítva legyen a hazai lakásállomány megújulása. Mivel nincs két egyforma év a lakásépítések számában, ezért egy hosszabb időszakot, az elmúlt két évtizedet nézve mutatjuk be, hogy az adott év lakásépítési volumene mellett mennyi idő kellene a teljes állomány megújulásához.
portfolio.hu
A műszaki cikkeink és egyéb a napi használati tárgyaink esetében viszonylag pontosan meg lehet mondani, hogy az adott termék meddig fogja a funkcióját ellátni és mikor kell azt újabbra cserélni. Egy lakás esetében viszont már más a helyzet. Vajon mennyi ideig várható el, hogy egy lakás, a rendszeres felújítások mellett kiszolgálja a benne lakók igényeit?
Tavaly Magyarországon 28,2 ezer lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt, ami évtizedes rekordot jelentett, sőt az elmúlt húsz év 23,7 ezres átlagát is meghaladta. Mindez azt jelenti, hogy ha a tavalyi év számai folytatódnának, akkor a 4,474 milliós állomány elméletileg 158 év alatt újulhatna meg.
Továbbra is kérdés viszont, hogy ez magas vagy alacsony érték. Az elmúlt húsz évre visszatekintve látható, hogy voltak a tavalyinál sokal rosszabb évek, például 2013-ban, amikor az alig több mint 7 ezer új lakás 600 év fölé tolta az elméleti megújulási időt.
Míg a használati tárgyainkat, ha elromlanak egyre ritkábban javíttatjuk meg, inkább újra cseréljük azokat, addig egy lakást a teljes élettartama alatt nagyon sokszor fel lehet újítani. Ameddig statikailag rendben van az épület, nem feltétlenül kell elbontani, ha külföldi, főként mediterrán városokból keresünk példát, számos olyan épületet láthatunk, amiben akár 4-500 éve laknak. Egy jól megépített épület tehát, ha nem éri elemi csapás, nagyon hosszú ideig képes a lakhatási célt kiszolgálni, a technológiai fejlődés és az igények változása azonban így is elavulttá tehetik azt.
Másfél évszázaddal ezelőtt egyáltalán nem volt elvárás, hogy a lakásban legyen WC, ahogy a csatornahálózatba bekötött lakóingatlanok aránya is sokkal alacsonyabb volt, ma azonban már egyre nehezebben elképzelhető, hogy valaki ilyen feltételek mellett vásároljon meg egy lakóingatlant. Hiába volt stabil állagát tekintve egy már a múlt század közepén is száz éves épület, ha nem tartozott hozzá lakáson belüli mellékhelyiség, át kellett azt építeni. Ugyanez igaz a szobák elrendezésére is. 100-150 évvel ezelőtt például a konyhából nyíló cselédszoba valós funkciókkal bírt, manapság viszont sokkal népszerűbb egy világos, amerikai konyhás nappali.
Az épületek minőségén túl vannak tehát olyan tényezők, amelyek miatt akkor is elavulhat egy lakóépület, ha azt időről időre felújítják, így bizonyos mennyiségű új lakásra mindenképpen szükség van. Abban egyetérthetünk, hogy a 2013 és 2016 közötti időszakban évente épült 10 ezer alatti új lakás mindenképpen kevés, a 2004-2005-ös évek 40 ezer feletti számai viszont kimondottan jónak mondhatók. Az ezredfordulótól a 2008-as gazdasági válság kezdetéig évente átlagosan 34 ezer lakást adtak át, amihez tavaly ismét közel kerültünk. Véleményünk szerint, ha a mostani szintekről nem csökkenne érdemben az évente átadott új lakások száma, sőt ismét 30 ezer fölé menne, az már hosszabb távon is egy jó alapot biztosítana a lakásállomány statikai és funkcionális megújulásához.
Címlapkép forrása: Getty Images
Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.
