Jogi ismeretek: hírek

Önkényesen elfoglalt lakás visszaszerzése

2022-08-11 14:37:53

Nehézségekbe ütközhet, ha a lakást jogtalanul elfoglaló személy, volt bérlő vagy más használó nem kívánja elhagyni az ingatlant. Ekkor jogi úton kell őt kiköltöztetni. Bizonyos esetekben ez valóban hosszabb pereskedést jelenhet a bíróságon. Ám vannak olyan esetek, amikor peres eljárás mellőzésével is kiüríthető a lakás. Akár még akkor is van erre lehetőség, ha a használó közjegyzői okiratban nem vállalta a kiköltözést. Hogyan történhet az önkényesen elfoglalt lakás visszaszerzése?



Önkényesen elfoglalt lakás


Amennyiben önkényesen elfoglalt lakás kiürítése válik szükségessé, akkor az ingatlan tulajdonosának lehetősége van arra, hogy az önkényes lakásfoglalót bírósági per nélkül, a pernél jóval gyorsabb eljárásban kötelezzék a kiköltözésre. Önkényesen elfoglalt lakás esetén akkor is jogosult erre a tulajdonos, ha az ingatlanban tartózkodó személy korábban nem vállalt kiköltözési kötelezettséget közjegyzői okiratban.


Mikor beszélhetünk önkényes lakásfoglalásról?


Önkényes lakásfoglalásról beszélünk abban a nyilvánvaló esetben, ha valaki úgy vesz birtokba (foglal el) egy lakást, hogy arra nincs jogalapja. Például nem tulajdonosa, nem bérlője a lakásnak.


Bizonyos feltételekkel a volt bérlő is minősülhet önkényes lakásfoglalónak. Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni akkor is, ha a lakás vagy más, nem lakás céljára szolgáló helyiségbérleti szerződés határozott időre szólt, és a határozott idő letelt. Ekkor is jogosult a bérbeadó az ingatlan kiürítését kérni, ha a volt bérlő nem költözik ki. Ugyanakkor nem lehet e szabályokat alkalmazni akkor, ha a bérleti szerződés határozatlan idejű volt és valamely fél felmondásával szűnt meg. Nem tartozik az önkényes lakásfoglalás körébe az sem, ha a bérleti szerződés határozott időre szólt ugyan, de a szerződés nem a határozott idő leteltével, hanem például a bérbeadó rendkívüli felmondásával szűnt meg.


A törvény a fenti eseteken túl is lehetővé teszi az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére vonatkozó szabályok alkalmazását. Ilyen például a fizető-vendéglátás keretében használatba adott és más kereskedelmi szálláshely (szálloda, turistaház stb.) kiürítése.


Hogyan kezdeményezhető az eljárás?


Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló kérelmet a kiürítendő ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz, illetve Budapesten a kerületi bírósághoz kell benyújtani. Az eljárás nemperes eljárás. Tehát a bíróság tárgyaláson kívül, a peres eljáráshoz képest gyorsabban hoz döntést.


Határozott idejű bérleti szerződés esetén a határozott idő leteltét követő 60 napon belül lehet kezdeményezni az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló nemperes eljárást. Ha ezt a határidőt a kérelmező elmulasztja, akkor a kiürítésre irányuló egyszerűbb eljárással már nem élhet.


Ha a kérelem tartalmilag megfelelő, akkor a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül végzést hoz a lakás kiürítéséről. A végzés ellen van lehetőség fellebbezésre. A kiürítésről szóló végzés végrehajtását azonban a fellebbezés nem halasztja el.


Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének foganatosítása


A bíróság a kiürítést elrendelő végzést a kérelmezőnek és az illetékes bírósági végrehajtónak küldi meg. A végrehajtó a kiürítés foganatosítását akkor kezdi meg, amikor a végrehajtást kérő a végrehajtási költségeket előlegként megfizette. A végrehajtó a költség beérkezését követő 3 munkanapon belül foganatosítja a lakás kiürítését.


A kiürítéséről szóló végzést nem a bíróság, hanem rendőr vagy tanú jelenlétében közvetlenül a végrehajtó kézbesíti a helyszínen a lakásban tartózkodó nagykorú személynek. Ekkor felhívja a személyt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el.


Ha a végrehajtó helyszíni eljárásakor senki nem tartózkodik a lakásban, vagy csak kiskorú személy van jelen, akkor a végrehajtó a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára.


Ha az önkényes lakásfoglaló az ingatlant 2 napon belül nem hagyja el, akkor a végrehajtó szükség esetén a rendőrség közreműködésével foganatosítja a lakás kiürítését. Kiskorú személy érintettsége esetén a gyámhatóság is közreműködik.

Ha a lakásban a második helyszíni eljárás idején sem tartózkodik senki, a végrehajtó a lakásban lévő ingóságokat elszállíttatja a kérelmező által megjelölt raktárba. Ilyen esetben a végrehajtó a lakás ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet. Ez az ingóságok átvételének helyét is tartalmazza.


Az önkényesen elfoglalt lakásra főszabály szerint a november 15-től április 30-ig terjedő kilakoltatási moratórium nem vonatkozik. Kivétel ez alól a határozott idejű bérleti szerződés bérlője, akire érvényes a moratórium.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd


- - - - - - - -


A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.


A megbízható jogi képviselő


Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu


Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest



JOGI ISMERETEK
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
ingatlan öröklése
Miként felel az örökös az örökhagyó tartozásáért?
Ha öröklésre kerül sor, akkor nem ritka, hogy az elhunyt tartozásokat hagyott hátra. Ilyen esetben mindig felmerül a kérdés, hogy az örökös felel-e az örökhagyó tartozásáért? Ha pedig az örökös felel a tartozásért, akkor fontos, hogy saját vagyonával is köteles-e helytállni?
lakás szerződés
Elállás az ingatlan adásvételi szerződéstől
Előfordulhat, hogy ingatlan adásvételi szerződés esetén az eladó vagy a vevő valamely okból szabadulni akar a szerződésből, azaz már nem kívánja eladni vagy megvenni az ingatlant. Van-e lehetősége az érintett félnek arra, hogy kihátráljon a szerződésből? Mikor lehet jogszerű az elállás ingatlan adásvételi szerződés esetén?
Több tulajdonos esetén kit terhel az ingatlanközvetítői díj?
Sok esetben előfordul, hogy a  tulajdonosok a közös tulajdonban álló ingatlanukat szeretnék értékesíteni. Ilyen  esetben valamennyi tulajdonosnak meg kell bízni az ingatlanközvetítőt vagy elég  akár az egyik tulajdonostárs is? Kit terhel ilyen esetben az ingatlanközvetítői  díj? Ki köteles az ingatlanközvetítő díját kifizetni, ha nem írta alá az összes  tulajdonostárs a megbízást?
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!