Jogi ismeretek: hírek

Elállás az ingatlan adásvételi szerződéstől

2022-07-14 11:44:11

Előfordulhat, hogy ingatlan adásvételi szerződés esetén az eladó vagy a vevő valamely okból szabadulni akar a szerződésből, azaz már nem kívánja eladni vagy megvenni az ingatlant. Van-e lehetősége az érintett félnek arra, hogy kihátráljon a szerződésből? Mikor lehet jogszerű az elállás ingatlan adásvételi szerződés esetén?



Az elállás joga


Amennyiben valaki szerződést köt, akkor ezzel vállalja, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségeket teljesíti. Ezért általános jelleggel nem mondható el, hogy a megkötött szerződésektől el lehet állni, vagy e szerződéseket bármikor fel lehet mondani. Ha a szerződésektől tetszés szerint, általános jelleggel el lehetne állni, akkor nem lenne sok értelme a szerződésben való kötelezettségvállalásoknak.


Mindazonáltal léteznek olyan szerződések, amelyek esetén a szerződés természetéből adódóan a feleknek széleskörű lehetősége van a szerződés megszüntetésére. Ilyen például a megbízási szerződés, amelyet a megbízó főszabály szerint bármikor indokolás nélkül felmondhat. Vállalkozási szerződés esetén a megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja.


Az adásvételi szerződés általában nem tartozik a fenti szerződések körébe. Az adásvételi szerződés megkötése után rendszerint nem illeti meg a szerződő feleket az indokolás nélküli elállás joga. Kivételt képez ez alól például a fogyasztó és vállalkozás között áru adásvételére, üzlethelyiségen kívül kötött, ill. távollévők közötti szerződés. Ennél a fogyasztót 14 napon belül elállási jog illeti meg. Ide tartozik például a fogyasztó által webáruházban vásárolt háztartási gépre, könyvre, ruhaneműre vonatkozó elállási jog.


Ingatlan adásvételi szerződés


Az ingatlan adásvételi szerződéssel az eladó az ingatlan tulajdonjogának és birtokának átruházására köteles. A vevő pedig a vételár kifizetésére és az ingatlan átvételére vállal kötelezettséget.


Fontos, hogy a szerződő feleket ingatlan adásvétel esetén nem illeti meg törvény alapján elállási jog. Ez alól kivételt jelent a szerződésszegés esete. Tehát az eladó nem tud jogszerűen elállni az aláírt ingatlan adásvételi szerződéstől önmagában azért, mert meggondolta magát vagy egy többet ígérő vevőnek kívánja eladni az ingatlant. A vevő sem állhat el a megkötött adásvételi szerződéstől azzal, hogy másik ingatlant szeretne megvásárolni, mert az olcsóbb.


A jogosulatlanul gyakorolt elállási jog az adásvételi szerződést nem bontja fel. Ekkor a felek továbbra is kötve maradnak a szerződéshez, és az abban foglalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell. Ha a szerződésben foglalt kötelezettségét a fél nem teljesíti, akkor szerződésszegést követ el. Ekkor a másik fél kezébe kerül a döntés, hogy a szerződésszegés jogi következményeivel miként kíván élni. Ha a szerződő fél jogtalanul áll el az adásvételi szerződéstől, akkor hiába hivatkozik arra, hogy a szerződésből fakadó kötelezettségét azért nem teljesítette, mert ő a szerződéstől korábban már elállt.

Természetesen minden további nélkül van arra lehetőség, hogy az ingatlan adásvételi szerződést a felek közös megegyezéssel felbontsák.


Lehetséges az elállás szerződésszegéskor?


Ha az adásvételi szerződésből eredő kötelezettségét a szerződő fél megszegi, akkor a másik felet illeti meg a jog, hogy a szerződésszegés következményeit alkalmazza. A másik felet ilyen esetben alapvetően kétféle jog illeti meg a szerződéssel kapcsolatban:

  • követelheti az adásvételi szerződés teljesítését vagy
  • elállhat a szerződéstől, amennyiben a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt.

Amennyiben pedig a szerződésszegés következtében kár is érte, akkor követelheti a kárának megtérítését is.


A leggyakoribb szerződésszegések ingatlan adásvételkor


1.A késedelem

Adásvétel esetén a szerződés teljesítését megelőzően leggyakrabban előforduló szerződésszegés a szerződő fél késedelme. Például a vevő nem fizeti meg a vételárat a szerződésben kikötött határidőben vagy az eladó késedelmeskedik az ingatlan birtokának átadásával. Ide tartozik az az eset is, ha például a vevő jogosulatlanul állt el a szerződéstől és a vételárat nem fizette ki. A jogsértő módon gyakorolt elállás a szerződést nem szünteti meg, tehát a vevő továbbra is tartozik a vételárral.


Szerződésszegés esetén a másik fél eldöntheti, hogy ki kívánja-e kényszeríteni a szerződés teljesítését vagy inkább eláll a szerződéstől és érvényesíti az ezzel kapcsolatos jogait (pl. foglaló). Elállásra főszabály szerint akkor van joga a másik félnek, ha előbb a szerződésszegő felet megfelelő póthatáridő tűzésével felszólította a teljesítésre, de az eredménytelen maradt. Például, ha a vevő nem fizette meg határidőben a vételárat, akkor az eladó választhat, hogy kikényszeríti-e a vevőtől a vételár kifizetését, vagy a felszólítás után inkább eláll a szerződéstől.


2.A hibás teljesítés

A szerződésszegések másik, ingatlan adásvétel esetén gyakran előforduló típusa a hibás teljesítés. Ez jellemzően az eladó oldalán merül fel, ha kiderül, hogy az ingatlannak rejtett hibája van. Hibás teljesítés esetén a szerződésszegés következményei az általánostól kissé eltérően alakulnak. Ilyenkor a másik felet kellékszavatossági jogok illetik meg. Ez elsősorban az ingatlan hibájának kijavítására vonatkozó igényt jelenti. Ennek hiányában pedig a vételár arányos leszállítására vagy a hibának az eladó költségén való kijavítására való igényt. Ebben az esetben a félnek akkor van joga elállásra,

  • ha a kötelezett a kijavítást nem vállalta,
  • e kötelezettségének nem tud megfelelően eleget tenni, illetve
  • ha a jogosultnak a kijavításhoz fűződő érdeke megszűnt.


Fontos tudni, hogy jelentéktelen hiba miatt a szerződéstől elállni nem lehet. Ingatlanok esetén az elállási jogot valóban súlyos hibák miatt szokták gyakorolni. Ha az ingatlan hibája kevésbé jelentős vagy javítható, akkor a vevő általában árleszállítást vagy a javítás költségeinek megtérítését szokta kérni.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd


- - - - - - - -


A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.


A megbízható jogi képviselő


Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu


Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest



JOGI ISMERETEK
ingatlan árverése
Mi történik a bérleti szerződéssel az ingatlan árverése esetén?
A bírósági végrehajtási eljárás során nem kizárt, hogy olyan ingatlan kerül árverezésre, amelyben bérlő lakik. Ilyen esetekben felmerül, hogy az ingatlant lakottan kell-e árverezni? Mi lesz a bérleti szerződés sorsa az ingatlan árverése után?
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
lakás visszaszerzése
Önkényesen elfoglalt lakás visszaszerzése
Nehézségekbe ütközhet, ha a lakást jogtalanul elfoglaló személy, volt bérlő vagy más használó nem kívánja elhagyni az ingatlant. Ekkor jogi úton kell őt kiköltöztetni. Bizonyos esetekben ez valóban hosszabb pereskedést jelenhet a bíróságon. Ám vannak olyan esetek, amikor peres eljárás mellőzésével is kiüríthető a lakás. Akár még akkor is van erre lehetőség, ha a használó közjegyzői okiratban nem vállalta a kiköltözést. Hogyan történhet az önkényesen elfoglalt lakás visszaszerzése?
ingatlan öröklése
Miként felel az örökös az örökhagyó tartozásáért?
Ha öröklésre kerül sor, akkor nem ritka, hogy az elhunyt tartozásokat hagyott hátra. Ilyen esetben mindig felmerül a kérdés, hogy az örökös felel-e az örökhagyó tartozásáért? Ha pedig az örökös felel a tartozásért, akkor fontos, hogy saját vagyonával is köteles-e helytállni?
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!