Hogyan ne legyünk hamis tanúk - avagy mikor írhatunk alá tanúként?

Hogyan ne legyünk hamis tanúk - avagy mikor írhatunk alá tanúként?

2015-12-22 16:28:55
Forrás: lakascentrum

Gyakori eset, hogy bizonyos szerződések, nyilatkozatok érvényességéhez a jogszabály két tanú általi aláírását követeli meg. Ilyenkor gyakori, hogy valaki a családtagját, ismerősét kéri meg arra, hogy tanúzza le a már aláírt okiratot. Mit jelent, ha tanúként aláírunk egy dokumentumot? Minden esetben aláírhatjuk-e tanúként az elénk tett okiratot?                  


A két tanú jelentősége

A tanúkkal ellátott okiratnak azért van különös jelentősége, mert annak a törvény nagyobb bizonyító erőt tulajdonít, mint az „egyszerű” okiratoknak. Az ilyen okiratot a törvény ún. teljes bizonyító erejű magánokiratnak nevezi, ami azt jelenti, hogy ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy az okirat kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. A gyakorlatban például ez azzal jár, hogy ha valaki két tanú által is aláírt kölcsönszerződést köt, és utóbb például arra kíván hivatkozni, hogy az összeget nem is kölcsönként kapta, akkor ezt neki kell bizonyítania a bíróság előtt.

Milyen dokumentumokra szükséges tanú?

Az okirat érvényességéhez akkor szükséges két tanú aláírása, ha jogszabály vagy akár a szerződő felek megállapodása teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg. Ilyen például a gépjármű adásvételére vonatkozó szerződés, vagy az alapítvány létrehozásáról szóló alapító okirat. 

Rendszerint a tanúzott okirattal azonos ereje van az ügyvéd által készített és ellenjegyzett okiratoknak, és annak is, ha valaki saját kezűleg írta és aláírta az okiratot. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy az ügyvéd csak az általa készített okiratot láthatja el ellenjegyzéssel, és azt nem teheti meg, hogy például az ügyfelek által írt szerződést ellenjegyzi. Az ügyvédi ellenjegyzés általában kiváltja a két tanú általi aláírást. Hasonló a helyzet a saját kézzel írt és aláírt dokumentumokkal. Például, a saját kézzel írt és aláírt tartozáselismerő nyilatkozat azonos erejű azzal, mintha két tanú is aláírta volna.

Fontos azonban, hogy egyes szerződéseknél, nyilatkozatoknál a tanúzás nem azonos erejű az ügyvédi ellenjegyzéssel, és fordítva. Például ingatlan adásvételi szerződés esetén nem megfelelő a két tanú, hanem ügyvédi ellenjegyzés, vagy közokiratba foglalás szükséges. Míg például a nem saját kézzel írt végrendeletnél két tanú aláírása kell, az ügyvédi ellenjegyzés önmagában nem elegendő. Ráadásul az ilyen végrendeletnél az sem mindegy, ki írja alá tanúként, ezért ilyen esetben javasolt az ügyvéddel való előzetes konzultáció. 

Mit tanúsít az okirati tanú?

Ha tanúként aláírunk egy okiratot, azzal azt igazoljuk, hogy az okiratot aláíró személy az iratot előttünk írta alá, vagy az okiraton szereplő aláírást előttünk a saját aláírásának ismerte el. Tehát a tanúnak nem kell ismernie, elolvasnia a dokumentum tartalmát, mert ő az aláírásokat hitelesíti. Ezt viszont csak akkor teheti meg, ha az aláíráskor jelen van és látja az aláírást, vagy ha azt korábban aláírták, akkor az aláíró a tanú előtt személyesen ismeri el, hogy az okiraton lévő aláírás az övé.
Nem felel meg az előírásoknak, ha valaki például letanúzza a szomszéd által áthozott gépjármű adásvételi szerződést, amelyet a szerződők már aláírtak, de a tanúzáskor nincsenek jelen. Ha a tanú ily módon ír alá egy okiratot, akkor okirat hamisítást követ el. Ezért vigyázzunk, hogy segítő szándékunk miatt nehogy hamis okiratot állítsunk elő, netán közokirat hamisítást kövessünk el. 
  
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

JOGI ISMERETEK
ingatlan árverése
Mi történik a bérleti szerződéssel az ingatlan árverése esetén?
A bírósági végrehajtási eljárás során nem kizárt, hogy olyan ingatlan kerül árverezésre, amelyben bérlő lakik. Ilyen esetekben felmerül, hogy az ingatlant lakottan kell-e árverezni? Mi lesz a bérleti szerződés sorsa az ingatlan árverése után?
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
lakás visszaszerzése
Önkényesen elfoglalt lakás visszaszerzése
Nehézségekbe ütközhet, ha a lakást jogtalanul elfoglaló személy, volt bérlő vagy más használó nem kívánja elhagyni az ingatlant. Ekkor jogi úton kell őt kiköltöztetni. Bizonyos esetekben ez valóban hosszabb pereskedést jelenhet a bíróságon. Ám vannak olyan esetek, amikor peres eljárás mellőzésével is kiüríthető a lakás. Akár még akkor is van erre lehetőség, ha a használó közjegyzői okiratban nem vállalta a kiköltözést. Hogyan történhet az önkényesen elfoglalt lakás visszaszerzése?
ingatlan öröklése
Miként felel az örökös az örökhagyó tartozásáért?
Ha öröklésre kerül sor, akkor nem ritka, hogy az elhunyt tartozásokat hagyott hátra. Ilyen esetben mindig felmerül a kérdés, hogy az örökös felel-e az örökhagyó tartozásáért? Ha pedig az örökös felel a tartozásért, akkor fontos, hogy saját vagyonával is köteles-e helytállni?
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!