Késedelmi kamat útmutató: kinek, mennyit és mikor kell fizetni?

Késedelmi kamat útmutató: kinek, mennyit és mikor kell fizetni?

2020-06-04 15:31:38

Mindenkinek jár a késedelmi  kamat, ha nem fizetnek neki időben? Köteles-e késedelmi kamatot fizetni, aki  késve teljesíti a fizetési kötelezettségét? Mennyi a késedelmi kamat mértéke? Kérdések,  melyek sokakat foglalkoztatnak. Vagy azért, mert nekik nem fizetnek időben,  vagy azért, mert ők csúsznak meg a fizetéssel, és tudni szeretnék, hogy  jogszerű-e, ha a hitelező plusz összeget követel.


Mikor jogos a késedelmi kamat?

Akkor is jár késedelmi kamat, ha nem volt a szerződésben? Netán szerződést sem írtak a felek, csak a kölcsön összegét adták át? Mikor jogos a késedelmi kamat iránti igény, mikor követelhető jogszerűen?

 

A Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy pénztartozás esetén a késedelembe eséstől számítva késedelmi kamatot kell fizetni.

A késedelmi kamat tehát törvény alapján jár. Nem függ attól, hogy benne volt-e a szerződésben, le volt-e írva, vagy akár szó volt-e róla.


Minden fizetési késedelem esetén jár a késedelmi kamat?

A késedelmi kamat a törvény alapján jár a jogosultnak, méghozzá bármilyen lejárt pénztartozás után.

Olyannyira, hogy akkor is jár, ha egyébként a tartozás kamatmentes volt. Ha például a kölcsön kamatmentes volt, de azt az adós határidőben nem fizette vissza, a késedelem után jár a kamat.

Jár akkor is, ha a kölcsönadásra egy szóbeli megállapodás alapján került sor. Ilyen esetben annak megítélése és bizonyítása okozhat nehézséget, hogy valójában mi is volt a visszafizetés határideje. Ez lényeges, hiszen késedelmi kamat csak akkor jár, ha a kötelezett késedelembe esett, vagyis a visszafizetési határidőt nem tartotta be. Már önmagában ezért is érdemes írásban rögzíteni a megállapodás feltételeit, hiszen a késedelem esetén így legalább az egyértelmű lehet, hogy mikortól számolható késedelmi kamat. Bizony nem egy esettel találkoztam már, amikor papír  nélkül adtak át milliókat. Ilyenkor nem csak az lehet a kérdéses, hogy mikor kellett volna visszafizetni a kölcsönt, de akár az is, hogy milyen összegről volt szó, és valóban kölcsön adták-e a pénzt. De ez már egy másik történet.

Jár akkor is, ha egyébként a késés okát a kötelezett kimentette, azaz bizonyítja, hogy neki fel nem róható okból késett a fizetési kötelezettsége teljesítésével. A késedelmi kamat esetében nincs jelentősége annak, hogy az adós miért, milyen okból késett a fizetéssel.


Mennyibe „fáj” majd a késedelem?

A késedelmi kamat mértékét a felek megállapíthatják a szerződésben. Ilyen esetben a szerződésben szereplő mérték lesz az alkalmazandó.

Ha a szerződés erre nem tér ki, vagy olyan pénzkövetelésről van szó, melynek nem valamilyen szerződés az alapja, például ilyen lehet a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti igény, akkor a törvény szerinti kamat jár.

A Polgári Törvénykönyv a késedelmi kamat mértékét a jegybanki alapkamathoz igazítja. Eltérő lesz a kamat mértéke

  • az egyébként kamatmentes, illetve
  • az olyan tartozások esetén, amikor a kötelezett már eleve kamat fizetésére volt köteles.
  • Kamatmentes tartozások késedelmi kamata

Ha nem vállalkozások közötti szerződésről van szó, a késedelem miatt fizetendő kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat.

Mit is jelent ez pontosan?

Ha például április 1-jén esett valaki késedelembe, akkor a kamatot az adott naptári félévre, vagyis április 1-től június 30-ig a január 1-jén érvényes alapkamat szerint kell számolni. Ha a tartozás még július 1-én is fennáll, vagyis a következő félév első napjáig sem fizették ki, akkor a következő félévre, vagyis a július 1 és december 31 közötti időszakra eső késedelem esetén a július 1-i alapkamat lesz az irányadó. És ez félévente váltakozva, mindig az adott félév első napján érvényes jegybanki alapkamat szerint folytatódik mindaddig, míg a tartozást meg nem fizetik.

  • Eleve kamattal terhelt  fizetési kötelezettség késedelmi kamata

Ismét nem vállalkozások közötti szerződésről van szó.

Ha a fizetési kötelezettség már eleve kamattal terhelt, például a kölcsönszerződés alapján kamat jár, akkor a késedelmi kamat mértéke az irányadó jegybanki alapkamat harmada.

Ilyen esetben tehát az egyébként járó kamathoz (ezt ügyleti kamatnak hívjuk) hozzá kell adni a késedelmi kamatot. Ennek mértéke ugyanúgy a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamathoz igazodik. Mindig annak egyharmadával kell számolni.

De van egy minimum szabály is, ami kimondja, hogy a rendes körülmények között járó, azaz az ügyleti kamatnak és a késedelmi kamatnak az összege el kell, hogy érje a jegybanki alapkamat mértékét.

Ez egy példán megvilágítva a következőt jelenti:

Tegyük fel, hogy az ügyleti kamat 3%, vagyis a felek a kölcsönnél kikötötték, hogy azt 3% kamat terheli. Az adós késik a visszafizetéssel, így most már nem csak a 3% kamatot, de a késedelmi kamatot is ki kell fizetnie. A jegybanki alapkamat mondjuk abban az időszakban 6%. Ennek egyharmada 2%. Ez alapján az adósnak összesen 3+2, azaz összesen 5% kamatot kellene fizetni. Igen ám, de itt jön be a minimum szabály, ami szerint a kétféle kamat összegének legalább a jegybanki alapkamat mértékét el kell érnie, ami a példánkban 6%. Tehát a minimum szabály miatt az adósnak nem 5%, hanem 6% kamatot kell fizetni a késedelem miatt.


Késedelem a vállalkozások közötti szerződésekben

Természetesen a vállalkozások is rendezhetik a késedelmi kamat mértékét a szerződésükben, de ha ezt nem tették meg, akkor a törvény szerinti késedelmi kamatot kell figyelembe venniük. Vállalkozások közötti szerződések esetén a törvényes késedelmi kamat mértéke eltér a fentiektől.

Vállalkozások közötti szerződések esetén a Polgári Törvénykönyvben megállapított késedelmi kamat a jegybanki alapkamat 8%-kal növelt értéke.

Ha a fenti példánál maradunk, és feltételezzük, hogy a jegybanki alapkamat mértéke 6%, akkor két vállalkozás közötti szerződés esetén a késedelmi kamat 14% lesz. Egyébként itt is mindig félévente kell megnézni, hogy mennyi lesz a kamat, mindig az adott félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot figyelembe véve.

Még egy fontos szabály:

Vállalkozások egymás között kötött szerződéseiben a késedelmi kamatot nem lehet kizárni a szerződésben. Az ilyen kizáró rendelkezés semmis lenne, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.


+1 gyakorlati tipp

A jegybanki alapkamat hivatalos mértékét akár évtizedekre visszamenőleg is megtalálhatjuk a Magyar Nemzeti Bank oldalán: https://www.mnb.hu/Jegybanki_alapkamat_alakulasa

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd

 - - - - - - - -

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.

ÉRTHETŐ JOG –  A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

Hasznos  tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.

Kövess  bennünket itt is: Facebook, Instagram,  LinkedIn, Pinterest.


JOGI ISMERETEK
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Egy lakás, ház vásárlása mindig nagy lépés. A legtöbben hosszú évekig fizetik, hosszú kötöttséget jelent, hiszen nem cserélgetjük naponta. De nem csak a vevőnek lényeges, hogy milyen feltételekkel, milyen szerződéssel veszi meg az ingatlant. Nagy összegekről van szó, melyben sokszor egy élet munkája van benne. De egyáltalán kell ezt magyarázni, miért fontos, hogy az ingatlan adásvételnél figyelembe vegyék az érdekeit? Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet? Kinek az érdekeit képviseli az eljáró ügyvéd?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Mire érdemes figyelni foglaló esetén?
Mire érdemes figyelni foglaló esetén?
A szerződés megerősítésére szolgáló jogi  biztosítékok közül az egyik legismertebb a foglaló. Ezt a szerződő felek gyakran  alkalmazzák adásvételi szerződések - különösen ingatlan adásvétel - esetén. A  foglalóval kapcsolatban gyakran támadnak félreértések. Mire érdemes figyelni a  foglalónál?
Milyen ügyekben járhat el önállóan a társasház?
Milyen ügyekben járhat el önállóan a társasház?
A hazai ingatlanok jelentős része társasházi  formában működik. A társasház az ingatlan tulajdonosok sajátos közössége, de  általánosságban nincs arra joga, hogy minden ügyben önállóan eljárjon a  közösség nevében. Törvény határozza meg azon ügyek körét, amelyben a társasház önállóan  is felléphet.
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

^