Melyek a közvetítői szerződés alapvető szabályai?

A közvetítői szerződésekkel a  hétköznapokban viszonylag gyakran találkozhatunk, gondoljunk például az ingatlanközvetítőkre,  utazásközvetítőkre, különböző pénzügyi szolgáltatások közvetítőire. Vannak  olyan közvetítői tevékenységek, amelyeket külön jogszabályok részletesen  szabályoznak, például a pénzügyi és biztosítási szektor területén. Melyek a  közvetítői szerződés alapvető szabályai?

A közvetítői szerződés fogalma

A közvetítői szerződést a megbízási  szerződés egyik sajátos típusaként szokás jellemezni. Közvetítés esetén a megbízott, azaz a közvetítő feladata, hogy a megbízója és egy harmadik személy közötti szerződés megkötését elősegítse. A megbízó köteles a közvetítőnek ezért díjat fizetni, ami leggyakrabban jutalék formájában jelenik meg.

A közvetítői tevékenység tehát mindig valamilyen szerződés megkötésével áll kapcsolatban, amelyet a közvetítő megbízója és egy harmadik személy köt meg. Lényegében bármilyen szerződés megkötésének elősegítésére köthető közvetítői szerződés. Azonban bizonyos területeken (pl. ingatlan, pénzügyi szolgáltatások, utazás) csak megfelelő képesítéssel bíró személy folytathat közvetítői tevékenységet. Sőt, jogszabály további feltételt is előírhat a közvetítői tevékenység folytatásához. Ez lehet például erkölcsi bizonyítvány, biztosítás megléte, a tevékenység tárgyi feltételeinek megléte, hatósági nyilvántartásba vétel.

A  közvetítői szerződés tartalma, a közvetítő feladatai

A közvetítő legfontosabb feladata, hogy elősegítse a megbízója és a harmadik személy közötti szerződés megkötését. Ez leggyakrabban azt jelenti, hogy a közvetítő kutatja fel azt a személyt, akivel a megbízója szerződik, valamint más módon is elősegíti a szerződéskötést. A közvetítő által ténylegesen ellátott tevékenység nagyban függ attól, hogy milyen szerződés megkötésének közvetítésére vállalt kötelezettséget. Egy ingatlan adásvételi vagy bérleti szerződés megkötésének elősegítése nem ugyanolyan tevékenységet igényel, mint egy utazási szerződésre vonatkozó közvetítés.

A közvetítő az ügy állásáról a megbízó részére kérésre, szükség esetén pedig kérés nélkül is köteles tájékoztatást adni. A közvetítő köteles a megbízóját tájékoztatni arról is, ha harmadik személy javára végez közvetítői tevékenységet. Ez több szempontból is fontos lehet. Például előfordulhat, hogy a közvetített szerződést megkötő minkét fél megbízta a közvetítőt a szerződéskötés elősegítésével.

A megbízónak utasítási joga van a közvetítő felé, aki a feladat ellátása során köteles a megbízótól kapott utasításokat betartani. Az utasítástól akkor térhet el, ha ez a megbízó feltétlen érdekében áll, és a megbízót előzetesen már nem lehetett értesíteni az eltérésről. A közvetítő köteles a megbízóját a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasításra is figyelmeztetni. Amennyiben a megbízó az utasítását fenntartja, akkor a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja, vagy a szerződéstől elállhat, illetve felmondással élhet. Köteles viszont megtagadni az utasítás teljesítését, ha ez jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

Fontos, hogy a közvetítő főszabályként nem jogosult arra, hogy a szerződés megkötésekor a megbízó nevében eljárjon. Így például az ajánlatot nem fogadhatja el a megbízó nevében, és nem írhatja alá helyette a szerződést sem. Szintén nem jogosult a közvetítő a szerződés tekintetében a másik fél teljesítésének elfogadására. A közvetítő a megbízója nevében csak tartós közvetítői szerződés esetén jogosult szerződést kötni, és a szerződés teljesítésével járó további nyilatkozatokat megtenni.

A közvetítői díj

A közvetítő a díjazásra akkor jogosult, ha a közvetített szerződést a felek megkötötték. A törvény ugyanakkor nem zárja ki, hogy a felek ettől a közvetítői szerződés rendelkezéseiben eltérjenek. Így akár arra is lehetőség van, hogy a díj (vagy egy része) a szerződéskötés előtt vagy azt követően, a szerződés teljesítésekor legyen esedékes. Amennyiben fogyasztói szerződésekről van szó, akkor e körben tekintettel kell lenni arra, hogy az eltérés ne minősüljön tisztességtelen szerződési feltételnek.

Érdemes tudni, hogy a közvetítőnek a díj akkor is jár, ha a tevékenysége a közvetítői szerződés megszűnése után vezet eredményre, azaz a szerződés megkötése már a közvetítői szerződés megszűnése utáni időre esik.

A közvetítő díjazása többféle módon kerülhet meghatározásra.

• A leggyakoribb talán a jutalékban megállapított díj, amikor a közvetített szerződés értéke vagy más pénzben kifejezhető előny százalékában állapítják meg a díjat.
• A díjazás lehet egyszeri, de akár ismétlődő jellegű is.
• A díjazás történhet előre meghatározott fix összegben is, amikor nem az ügylet értéke irányadó, hanem például a közvetített szerződések darabszáma.

A díjazási formák természetesen vegyesen is alkalmazhatók.

A közvetítői szerződés a költségeket is  rendezze

A közvetítő igényt tarthat a költségei megtérítésére. Fontos, hogy eltérő megállapodás hiányában a közvetítői díj magában foglalja a közvetítői szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket. A közvetítői szerződés megszűnésekor a közvetítő a szükséges és indokolt költségei megtérítését igényelheti akkor is, ha egyébként tevékenysége nem vezetett eredményre. A feleknek arra is lehetőségük van, hogy költségátalányban állapodjanak meg, amely esetben a közvetítőnek a felmerült költségeket tételesen nem kell igazolnia.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest