Öröklési képesség, avagy örökölhet a születendő gyerek?

Öröklési képesség, avagy örökölhet a születendő gyerek?

2020-10-15 14:00:01

Az élet nagyon sokszínű, sokféle élethelyzetet teremt. Ilyen lehet az is, ha az örökhagyó a leendő gyerekre, születendő unokára akarja hagyni a vagyonát. Örökölhet a születendő gyerek? Mit jelent az öröklési képesség?


Örökölhet a születendő gyerek?

Szerencsére a jog erre a kérdésre is választ ad. Igaz a válaszhoz nem elég csak önmagában az öröklési szabályokat ismerni. Hiába böngésznéd a törvény öröklési rendelkezéseit, a választ ott szó szerint nem találod meg.

A válaszhoz tudni kell, hogy mikor állhat fenn az öröklés lehetősége. Mi kell ahhoz, hogy valaki örökölhessen.

Az öröklés a törvény alapján automatikusan történik az örökhagyó halálának pillanatában. Ez azonban még nem feltétlenül jelenti, hogy valaki örökölhet is utána.

Ahhoz, hogy egy személy örökös legyen, rendelkeznie kell öröklési képességgel. Mit jelent ez?


Az öröklési képesség

Ahhoz, hogy valaki örökölhessen, feltétel, hogy szerezhessen jogokat és kötelezettségeket. Jogilag ezt jogképességnek nevezzük.

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.”

A jogképesség egy általános lehetőség jogok és kötelezettségek szerzésére.

A jogképességről ide  kattintva többet is olvashatsz.

A lényeg, hogy a jogképesség az alapja az öröklési képességnek. Öröklési képességgel rendelkezik minden ember, vagyis nincs kizárva, hogy örökölhessen.

Bár ez ma már természetesnek tűnik, nem volt mindig így. Filmekben, könyvekben találkozhatsz olyan történettel, amikor például csak a legidősebb fiú örökölhetett, a többi testvér semmit sem kapott az örökségből. Az ilyen történetekben nem rendelkezett mindenki öröklési képességgel, hiába volt az örökhagyó gyermeke. Az öröklés joga nem mindenkit illetett meg.


Kinek lehet öröklési képessége?

Azt tehát láthatjuk, hogy az örökléshez öröklési képességre van szükség. Mikor jön létre az öröklési képesség a mai szabályok alapján?

Ma már az öröklési képesség mindenkit megillet. Az öröklési képesség független a kortól, nemtől, származástól és így tovább. Akár egy újszülött is lehet örökös.


Születés előtt is örökölhetünk?

Itt ismét a jogképességhez nyúlunk vissza. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg.”

Vagyis nem a születéssel indul a jogképesség megszerzése, hanem a fogamzással. Persze ennek feltétele, hogy utóbb élve szülessen meg a magzat. A fogamzás és a születés közötti időben az ember jogképessége feltételes, az élve születéstől függ.

Miután a jogképesség már a születés előtt is megilleti a magzatot, még ha feltételesen is, ugyanez igaz lesz az öröklési képességre is. Így a magzat is örökölhet. Természetesen itt is feltétel a későbbi élve születés.


Az öröklési képesség valódi kezdete

Az a gyerek, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, nem lehet örökös. Vagyis végrendeletben sem tudunk úgy örökösként megjelölni valakit, hogy a „leendő unokám”, ha az unoka még meg sem fogant.

Az számít, hogy mikor fogant meg a később megszületett gyerek. A fogamzás lesz az öröklési képesség kezdete, aminek feltétele a későbbi élve születés.

  • Ha az utód az örökhagyó halálakor már megfogant, és később élve megszületik, akkor lehet ő az örökös.
  • Ha élve születik, de csak nagyon rövid ideig él, akkor is lehet örökös. A halálával pedig örökhagyóvá válik, vagyis azt kell majd megnézni, hogy a törvény szerint kit kell az ő örökösének tekinteni.
  • Ha az örökhagyó halálakor már megfogant, de később nem élve születik, akkor nem válhat örökössé.
  • Ha az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, csupán tervezték, várták, akkor bizony hiába is szerette volna az örökhagyó, hogy majd a várt gyermek örököljön utána. Ez nem történhet meg.

Mivel a fogantatás időpontja ennyire fontos, ezért a törvény arra is tartalmaz szabályokat, hogy mi tekinthető a fogantatás időpontjának. A törvény szerint a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni.

Természetesen ettől az általános szabálytól el lehet térni, ha igazolható, hogy valójában mikor fogant meg a magzat. Ez azonban már orvosi kérdés lesz.


Ha még többet szeretnél tudni az örökléssel kapcsolatos szabályokról, akkor az „Öröklési  tudnivalók érthetően” online tudásprogramot ajánlom.


A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd

 - - - - - - - -

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.


ÉRTHETŐ JOG –  A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

Hasznos  tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.

Kövess  bennünket itt is: Facebook, Instagram,  LinkedIn, Pinterest,  YouTube.

JOGI ISMERETEK
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Mire érdemes figyelni foglaló esetén?
Mire érdemes figyelni foglaló esetén?
A szerződés megerősítésére szolgáló jogi  biztosítékok közül az egyik legismertebb a foglaló. Ezt a szerződő felek gyakran  alkalmazzák adásvételi szerződések - különösen ingatlan adásvétel - esetén. A  foglalóval kapcsolatban gyakran támadnak félreértések. Mire érdemes figyelni a  foglalónál?
Milyen ügyekben járhat el önállóan a társasház?
Milyen ügyekben járhat el önállóan a társasház?
A hazai ingatlanok jelentős része társasházi  formában működik. A társasház az ingatlan tulajdonosok sajátos közössége, de  általánosságban nincs arra joga, hogy minden ügyben önállóan eljárjon a  közösség nevében. Törvény határozza meg azon ügyek körét, amelyben a társasház önállóan  is felléphet.
ingatlan árverése
Mi történik a bérleti szerződéssel az ingatlan árverése esetén?
A bírósági végrehajtási eljárás során nem kizárt, hogy olyan ingatlan kerül árverezésre, amelyben bérlő lakik. Ilyen esetekben felmerül, hogy az ingatlant lakottan kell-e árverezni? Mi lesz a bérleti szerződés sorsa az ingatlan árverése után?
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!