Valóban korrektek a bankok?

Az Országgyűlés 2014 november végén fogadta el az úgynevezett FAIR bank törvényt, mely a bankok hitelezésével, de legfőképpen a jelzáloghitelekkel  (lakáshitel) kapcsolatos banki kötelezettségeket, tennivalókat szabályozza. A FAIR bank törvény lehetővé teszi, hogy a hitelezés kiszámíthatóan, átláthatóan és tisztességesen történjen.
Fontos, hogy a már korábban kötött lakáshitel és egyéb hitelszerződésekre  is vonatkozik a szabályozás.

A FAIR bank törvény lényegi elemei

Egyik lényeges eleme ennek a törvénynek, hogy a lakáshitel valamint az egyéb jelzáloghitelek és minden más hitel felvételhez is mindenképpen szükséges a legális jövedelem igazolása. Az intézkedés az igazolt 400 ezer Ft havi jövedelem  alatt 50 százalék, míg e fölött 60 százalék hitel igénybevételét engedélyezi.
Egyéb fontos kötelezettsége a bankoknak 2015. január 01 után, hogy az ügyfél még a szerződéskötés előtt áttekinthesse a szerződés szövegét, megismerje a pénzügyi teljesítőképességének (kockázatainak) határait. A bankoknak nyilvánosan elérhetővé kell tenniük a szerződés mintáit, közölni kell az előzetes költségeket melyet a folyósítás során az ügyfélnek kell megfizetnie.
A banki önmérséklet gyakorlásának kötelezettsége, mely szerint a bank évente csak egyszer és mindig április 1-jén emelheti meg a díjakat. Közölni kell a hitelt folyósító pénzintézetnek az ügyféllel, hogy milyen feltételek mellett emel kamatot és kamat felárat. Ez a kötelezettség természetesen kiterjed a hitelügyintézésre, a hitelügyintézők munkájára is.
Fontos eleme a FAIR  bank törvénynek, hogy a bankok részéről történő egyoldalú szerződésmódosítás csak a kamat, a kamatfelár, a díjak és költségek esetében lehetséges. A szerződés fennállása alatt nem írhat át semmilyen más szerződéses feltételt a bank. Ez a kitétel egyértelműen a hitelt igénybe vevők érdekeit védi.
Rendelkezik még a törvény a lakáshitel futamidején belüli előtörlesztési lehetőségéről és költségeiről, valamint hogy milyen esetben történik szerződés szegés a finanszírozó részéről. 

És mi a következmény ha a pénzintézet nem így jár el?

Amennyiben a fent említett pontok közül a bank bármelyiket is megsérti (pl. a szerződésből kihagy valamilyen tartalmi elemet), akkor ugyan érvényes marad a szerződés (természetesen vizsgálandó, hogy lényegi elem maradt-e ki), de mivel a bank ezzel szerződést szeg, ennek az esetleges kárát az adós felé neki a kötelessége megtérítenie.