Kinek ne lennének kisebb-nagyobb titkai, melyet senkivel, vagy csak néhány személlyel kíván megosztani? Ki ne szeretné, ha a magántitok mindaddig titok maradna, míg ő maga fel nem fedi azt mások előtt is. A magántitok védelmét mind a Polgári Törvénykönyv, mind a Büntető Törvénykönyv biztosítja. Igaz, kicsit másképp.
Valószínű, hogy ismerősen cseng a foglaló, hiszen igen ritka, hogy egy adásvételi szerződésben ne szerepeljen. De biztosan jól tudod az új szabályait? Mi az, amit az új Polgári Törvénykönyv másként szabályoz a foglalónál, mint ahogyan korábban már megszoktuk?
Ha valaki ingatlant vásárol vagy más, ingatlanra vonatkozó ügyletben vesz részt, fontos, hogy az ingatlannal kapcsolatos alapvető jogokkal és tényekkel tisztában legyen. Erre a célra az ingatlan tulajdoni lapja a megfelelő forrás, feltéve, hogy ismerjük mit és hol találhatunk meg rajta. Milyen információkat árul el a tulajdoni lap egy ingatlanról?
Ráépítésről akkor beszélünk, ha valaki egy másik személy tulajdonában álló földre saját anyagával építkezik anélkül, hogy erre egyébként jogosult lenne. A ráépítés bizonyos esetekben a ráépítő számára tulajdonjog megszerzését is eredményezheti. Mikor, mitől függ ez? Mit érdemes tudni a ráépítésről?
A szerződéseket a szerződésben, illetve a jogszabályokban rögzített módon és határidőben kell teljesíteni. Ha az egyik szerződő fél a kötelezettségeit nem tudja az előírtak szerint teljesíteni, az rendszerint akkor derül ki, amikor már késedelembe esik vagy hibásan teljesít. Mit tehet a szerződő fél, ha már előre látható az előzetes szerződésszegés? Ahhoz, hogy a jogait gyakorolhassa, meg kell várnia, amíg ténylegesen bekövetkezik a szerződésszegés?
Mindenkinek jár a késedelmi kamat, ha nem fizetnek neki időben? Köteles-e késedelmi kamatot fizetni, aki késve teljesíti a fizetési kötelezettségét? Mennyi a késedelmi kamat mértéke? Kérdések, melyek sokakat foglalkoztatnak. Vagy azért, mert nekik nem fizetnek időben, vagy azért, mert ők csúsznak meg a fizetéssel, és tudni szeretnék, hogy jogszerű-e, ha a hitelező plusz összeget követel.
Ha valaki hibásan teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét (például hibás árut ad el), akkor a hibáért szavatossággal tartozik. A kellékszavatosság alapján a jogosult szavatossági igényként kérheti a hiba kijavítását, vagy kicserélést kérhet, lehetősége van árleszállítást kérni, továbbá a hibát a kötelezett költségére maga is kijavíthatja vagy kijavíttathatja. Végső esetben pedig a jogosult el is állhat a szerződéstől. Viszont a szavatossági igény érvényesíthetősége nem korlátlan. Hogyan évülhet el a szavatossági igény?
Jelen járványhelyzetben sok munkavállaló vesztette el munkáját és ezáltal megélhetését, amely természetesen számos család lakhatását is veszélyezteti. A fentiek miatt több kérdés is érkezett azzal kapcsolatban, hogy a bérlőknek lakáscélú ingatlan tekintetében fennáll-e a bérleti díj fizetési kötelezettségük a jelenlegi veszélyhelyzetben?
Egy cikkben írtam már arról, hogy mit tehet meg önállóan egy kiskorú gyerek. A téma sokakat érdekelt, és bizony kiderült, hogy nem is olyan egyértelmű, hogy mit is takarnak azok a fogalmak, hogy kiskorú, fiatalkorú, gyermekkorú. Kit tekinthetünk jogilag kiskorúnak? Mi a különbség jogi értelemben a fiatalkor és gyermekkor között?
A jogviták eldöntésének alapját rendszerint az jelenti, hogy a vitában álló felek valamelyike tudja-e bizonyítani a döntéshozatalhoz szükséges tényeket. A bizonyítási eljárásra leginkább a per során kerül sor, de bizonyos esetekben a perindítást megelőzően is sor kerülhet a bizonyításra. Ez utóbbi az előzetes bizonyítás. Előnye, hogy elősegítheti a per elkerülését és költségmegtakarítással is járhat. Előzetes bizonyításra nem csak a bíróság előtt, hanem közjegyző útján is sor kerülhet.
