Ingatlan adásvételi szerződések esetén gyakran találkozhatunk a „tulajdonjog fenntartással” való eladás és a „függőben tartással” való eladás kifejezésekkel. Azonban e kifejezések jelentése és a szerződésben játszott szerepe sokaknak nem világos. Mit jelent a tulajdonjog fenntartás és a függőben tartás?
Előző héten megtudhattuk, hogy mi is valójában egy szerződés. De hogyan jöhet létre? Lehet, hogy akkor is kötöttél szerződést, amikor nem tudtad, hogy éppen azt teszed? Mit jelent a ráutaló magatartás?
Széles körben ismert, hogy törvényes öröklés esetén az elhunyt özvegye haszonélvezeti jogot is örököl a közösen lakott ingatlanon. Az özvegyi jog jelentősen korlátozza a tulajdonos jogait az ingatlannal kapcsolatban. Miként váltható meg az özvegyi haszonélvezeti jog?
Az ingatlanok hiteles adatait az ingatlan-nyilvántartásból ismerhetjük meg. Az ingatlanok adatait bárki megismerheti a tulajdoni lapról. Mit jelent, ha a tulajdoni lapon az ingatlan címénél azt látjuk, hogy „felülvizsgálat alatt”? Mit és miért vizsgálnak felül? Mi a KCR vagy központi címregiszter?
A haszonélvezeti jog közismerten erős jogosultság, amely sok tekintetben a tulajdonoshoz hasonló helyzetbe hozza a haszonélvezőt. Azonban a haszonélvezet sem korlátlan. A haszonélvező nem tehet meg bármit. Melyek a haszonélvezeti jog legfontosabb korlátai?
Az adósságnak senki sem örül, sem az, akinek tartoznak, sem az, aki tartozik. Mi történik, ha az adós nem tudja rendezni a tartozását? A végrehajtó mindent elvihet a bírósági végrehajtás során? Van, ami még ilyen esetben is tabu? Mi az, amit még a végrehajtó sem vihet el?
Ha a szerződést valamelyik fél megszegi, akkor ennek különböző következménye lehet. A következmény függ a szerződés jellegétől, a szerződésszegés körülményeitől, illetve a másik fél döntésétől. Gyakran előfordul, hogy a szerződésszegés miatt a szerződés nem teljesült célját a másik fél egy újabb szerződés megkötése útján valósítja meg. Ilyen esetben beszélhetünk fedezeti szerződésről. Mire jó a fedezeti szerződés?
Gyakori eset, hogy valamilyen ügyben nem személyesen az érintett személy jár el, hanem képviselője útján intézi az ügyet. Előfordulhat azonban, hogy valaki túllépi a képviseleti jogát, vagy úgy jár el más képviseletében, hogy erre nem volt joga. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy mi lesz a sorsa az álképviselő által tett nyilatkozatoknak? Mit értünk álképviselet alatt?
A cél szentesíti az eszközt? Bármilyen bizonyíték elfogadható egy perben, függetlenül attól, jogszerűen jutott-e hozzá a felhasználó? Hol van a határ? Mi az, ami felhasználható bizonyítékként egy polgári perben?
Az életben vannak olyan dolgok, amivel sűrűn találkozunk. Az egyik ilyen a megbízás, illetve a meghatalmazás. Viszonylag gyakran hangzik el, hogy 'Téged bízlak meg, hogy...(vásárolj be, menj el a postára, oldd meg ez a feladatot, vedd át a nevemben stb.)' De, mit jelent ez pontosan? Ilyenkor mindig megbízásról beszélhetünk, vagy esetleg meghatalmazásról? Persze szigorúan jogi értelemben, de mint az olvasóim már tudhatják, a jog minden nap velünk van, még akkor is, ha nem is gondolnád. Tehát, megbízás vagy meghatalmazás?
